NYUGDÍJ, NYUGDÍJKORHATÁR, ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

NYUGDÍJ, NYUGDÍJKORHATÁR, ÖREGSÉGI NYUGDÍJ - cegvezetoknek.hu

NYUGDÍJ KISZÁMÍTÁSA

A nyugdíjszámítás lépései leegyszerűsítve a következőképpen néznek ki:

1. Első lépésben meghatározzák az úgynevezett szolgálati időt, amely az 1988. január 1. után ledolgozott olyan évek számát jelenti, ahol a nyugdíjjárulékot le tudták vonni a munkavállalótól. (vagy ő fizette be, vagy valamilyen más jogviszony tette lehetővé a számára ennek levonását).

2. A szolgálati idő alatt a bejelentett bruttó bérek alapján kiszámítanak egy éves bruttó átlagkeresetet valamint ebből egy havi bruttó átlagkeresetet

3. Ezt a havi bruttó átlagkeresetet az adott évek szabályai szerint nettósítják.

4. A nettósítás után pedig ún. valorizáció következik, amely alapján a nettó kereseteket azonos szintre hozzák. Ehhez minden évben tartozik egy ún. valorizációs szorzó, amely azt mutatja meg, hogy az adott év nettó keresetét mennyivel kell megszorozni ahhoz, hogy az értéke a jelenlegi évvel váljon egyenértékűvé.

5. Közben degressziót is alkalmaznak, amely azt jelenti, hogy a 372 ezer forintos havi jövedelem feletti rész már nem számít bele az átlag nettó fizetés számításába.

6. Fenti számítások eredményeként kijön a valorizált nettó átlagkereset, azaz hogy a ledolgozott éveink alatt mennyit kerestünk átlagosan a mai értéken.

7. Ezután következik a jogosultsági idő figyelembe vétele, amely a szolgálati idővel ellentétben nem a 88 utáni éveket, hanem az összes ledolgozott (bejelentett) évet jelenti. Ez egy arányszám. Most kapaszkodjanak meg: az 50! ledolgozott év jelenti a 100 százalékot, azaz 50 évi munka után kaphatjuk meg az életpálya átlagnettónk 100 százalékát. 40 évnél ez az arány már csak 80 százalék 30 évnél pedig már csak 68 százalék.

8. Utolsó lépésben a szolgálati idő alatt kiszámított nettó valorizált átlagbért beszorozzák a fenti aránnyal. FIGYELŐ

NYUGDÍJ KISOKOS LETÖLTÉSE